Kedves Olvasó!
Sajnos régennem jelentkeztem, de elég kevés időm van és nagyon be vagyok úszva mindennel. :( Nehéz ez a két suli együtt. Nah de mind1
Szóval a mai téma: elhagymázás, kosarazás.
Mit is jelentenek ezek a szavak? Igazán gyönyörű japán terminológiák ezek, kérem! :)
Közük ugyan sok nincs egymáshoz, csupán annyi hogy mind a kettő japán kifejezés, és Japánhoz kapcsolódik. Merem állítani hogy előbbi, az "elhagymázás" közismertebb, mint a kosarazás. (Nem nem az a kosarazás, egyik se!) xD
Tehát mit is jelent az elhagymázás? Az elhagymázás tulajdonképpen a WW2 alatt, és után volt, mondjuk úgy, mindennapos jelenség.
A városban lakó japánok nagyon szegények voltak, és nem volt élelmük, ellenben a falusiakkal, akiknek azért volt mit enni, jó párnak tartalékuk is volt. Így elindul a cserekereskedelem. A városi odaadta kincseit egy egy szárazabb retekért, egy kis mérő kölesért... ohh az a rizs, hát az nem volt...
Szóval, miért is elhagymázás? Nem, nem azért, mert nekiálltak dugványozni, vagy dughagymát ültetni. Hanem mert a városi japánok már a sokadik bőrt, felhasználható értékeket húzták le magukról, hogy élelemhez jussanak. Éppúgy ahogy a hagymáról is le lehet venni a rétegeket. (nem, most nem viccelünk a régi jó Shrekes poénnal... A hagyma réteges...)
De akkor mi a kosarazás? (Ezt a kifejezést senki se használja GA előtt, mert nem ilyen elfogadott kifejezés... csak olyan kvázi fordítása a zaru mawashinak ("passing the basket"))
Ennek azonban már sokkal több köze van a szeretett sámánjainkhoz! Ugye említettem volt, vagy ha nem akkor most megteszem, hogy, mint ahogy a városi olykor már a legutolsó rétegeket húzta le magáról ételért, úgy a sámánok szüleinek, felmenőinek is drága volt ám a fiatal taníttatása. (nagyon sok koku rizs!)
És már előre "várták" a kamitsuke (beavatási) szertartást, ami kb megsokszorozta a család anyagi terheit. A szertartás díját ezzel a kosarazással gyűjtötték be a többi falusitól, azzal az ígérettel, hogy visszafizetik (gentlemen's agreement).
Tehát ott állunk a szertartás előtt egy nappal, vagy épp a szertartás napján, és megy körbe a kosár, amibe mindenki beletesz egy kisebb összeget. Pont úgy mint nálunk menyasszony tánc során :D
A pénz nagy részéből a szertartás költségeit fizetik ki, plusz a tanító sámánnak, stb.
De így ugye a sámán családja még jobban eladósodik... ezért a sámánra nagy felelősség nehezedik... helytáll-e a későbbiekben, és tud-e majd segíteni a családján?
Kinek mi sikerült...
Ennyit mára :D
A falunak is tuti érdeke volt, hogy legyen rendesen kinevelt sámánutód, mert egyszer a tanítósámán is eltávozik az "örök vadászmezőkre".
VálaszTörlés