2012. március 22., csütörtök

Zene, zene mátka...

Egyes zenekarok is használnak fel sámán motívumokat. Az egyik ilyen együttes az Onmyou-za. Az együttes a nevét a Yin-Yang "mágusoktól" vették. Tehát lássuk:


     Az Onmyou-za egy heavy metal zenekar. Stílusukba bele illesztették a japán népmesei motívumokat, dalszövegeik legtöbbször varázslatos, vagy éppen félelmetes, varázslényekről, szellemekről szólnak. Ezen kívül ruházkodásukban is kiemelendők e helyütt, ugyanis leginkább a Heian-kor inspirálta ruhadarabokat hordanak mind klipjeikben mind koncertjeik során. Ezen kívül nem egyszer öltözött be az énekesnő, Kuro Neko, mikónak. Láthatóan ők is kedvelik a sámánasszonyokat övező misztikumot. 

Képek:


                                                                  Mikó ruhában


Teito Monogatari (帝都物語), japán sámán regény

A japán sámánság hatásai a modern irodalomban is éppúgy megtalálható, erre hoztam egy példát:

A legkiemelkedőbb alkotás Aratama Hiroshi (荒俣 ) Teito Monogatari (帝都物語) 12 részes regénysorozata , amelyet a Kadokawa Shoten adott ki 1985 és 1989 között.  A regény műfaja történelmi fantasy, amit az író átszőtt a japán néphagyomány és misztikus vallások, hiedelmek elemeivel. Ez egy több generációt felölelő mű, amelyben a fő szál egy Kato nevű, látszólag halhatatlan lény (majin) legyőzése, aki a Japán Birodalmat akarja tönkretenni Tokió elpusztításával. Főhősei között szerepel egy miko is, aki többször is harcol Katoval.
Ebből a könyvből később több film is készült, csakúgy, mint anime illetve manga, azonban ezek csak a történet egyharmadát ölelik fel.
Film
A már említett könyv filmváltozatai szintén jelentős sikernek örvendtek. 1987-ben vetítették az első filmet, a Tokyo: The Last Megalopolist. Ezt követte 1989-en a 11. köteten alapuló Tokyo: The Last War, és végül 1995-ben egy melléktörténet a Taito Monogatari Gaiden, amely az egyik spin-off köteten alapul. 

2012. március 10., szombat

Nevek

Elgondolkodtatok már, hogy lehet nem is mindenütt hívják az itakókat (vak sámánasszony) itakóknak? Vagy lehet hogy ha egy sámanasszony már lát, akkor más lesz a az elnevezése is?

Nos igen, mindez így van :) A sámánokat japánban két nagy csoportra lehet osztani a Jinja mikókra, vagyis akik a jinjákban szorgoskodnak (mint Hino Rei és Kagome) illetve Kuchiyose sámánokra.

A kuchiyose sámánoknak is két nagyon típusa van
1, az első típus, aki vak ezek az ogamisamák, vagy itakók
2, a második típus az aki lát, és úgy sámán: ezek a kamisamák

De mindjárt beilletsztek egy szép kis táblázatot, hogy lássátok, hogy mennyire változik az elnevezés attól függően, hogy hol vagyunk. A táblázatban főképp a Tohoku vidékére összpontosul. pl a Kyushui yuta-t kihagytam belőle, majd beleteszem :)

Földrajti terület
Elnevezés
Ivate prefektúra déli részén és Mijagi prefektúrában
ogamiszama
Mijagi prefektúra
ogamiszan
okamin
okaminszan
Aomori, Ivate és Akita prefekturák északi területein
itako
Akita prefektúra déli részén
icsiko
Janagata prefektúra Sónai területén
miko
migodo
Janagata prefektúra Szaidzsó és Murajama régióiban
onaka
Mijagi prefektúra
kamisama
hajarigamiszama
Okinava prefektúra
kankakarya vagy kaminchu


U.í.: nem tudom, hogy miért lett fehér és alig olvasható a táblázatban lévő írás, amikor nálam a gépen feketével van írva XD 
u.i.2: megoldottam :) (most már kb olvasható ) 

Stay tunned :)

2012. március 7., szerda

Prezentáció

Itt a prezentációm, amit kutatásmódszertan órára kellett csinálni.

Prezentáció version 2

Jó szórakozást hozzá!

Hamarosan új bejegyzés